Kultúrtörténet

A múlt és jelen figyelmet érdemlõ épületei közül válogattunk ebbe a kötetbe, és ahogy az egy könnyed sétánál lenni szokott, néhány esetben egy-egy érdekes vagy fontos ház bemutatása végett kissé letértünk az útvonalról.

A könyv lapjain mintegy ötven helyszínrõl olvashatunk hosszabb-rövidebb leírást, a szövegblokkok tömörségét gondosan válogatott friss fotók és archív képek oldják.

A kiadó nem tudományos, hanem szinte líraian szubjektív kötete állított össze. Nem a szó szoros értelmében vett útikalauz ez a könyv, hanem kedvcsináló az olvasónak és
”kalandozóknak”, érdeklõdõknek és ínyenceknek. Akik talán a Világörökség e részét nem egyvégtében járják végig, de ”elõzetes” olvasmányként ki tudják szemelni-szemelgetni, hogyan sétálhatnak végig az Andrássy úton és hogyan tudnának a közvetlen közelben esetleg kitérõket tenni.

Az én-elbeszélõ éjjeliõr sajátos perspektívából láttatja s pellengérezi ki korának, a 18-19. század fordulójának világát. A Shakespeare-i világszínpad egy marionettszínház madzagon rángatott bohózatává és groteszk tragédiájává torzul.

Népszerû dalokat találhat meg az olvasó ebben a kis kötetben, gitáros-kottával és eredeti szöveggel.

A főhősnek, a Máramarosszigeten élő tízéves kisfiúnak gyerekes csínytevései közben egyre inkább rá kell ébrednie 1944-45-ben, hogy az őt „körülvevő; történelem többfajtaképpen szól bele az életébe. Az Amerikai Egyesült Államokban élő szerző igazi humorral, hol mosolyra, hol sírásra késztető módon, rendkívül olvasmányosan írja le és ismerteti meg az Olvasókkal egy nem mindennapi emberré érett férfi gyerekkorát. A stílusos illusztrációk még hatásosabbá teszik a művet.

(Olvasói véleményekhez kattintson ide)

Az 1947-ben született szerző bevallottan-vállaltan nosztalgiakönyvet állított össze több mint 200 fotóval annak a korosztálynak a gyermek- és ifjúkoráról, amely némi iróniával-öngúnnyal "nagy generációnak" nevezte el magát.

A kötetre nem érvényes az állandó 20%-os kedvezmény!

Gáti István az 1900 és 2000 között különbözõ lapokban megjelent apróhirdetésekbõl emberközeli, mikro-történelmet nyújt át az olvasónak Örkény István remekére utaló címû könyvében.

A bukovinai Hadikfalváról való betlehemes pásztorjáték – csodálatos kincs. Kóka Rozália, az ismert folklorista és népmûvész hat éves volt, amikor falujában látta a téli ünnepkörhöz tartozó „csobánolást”. Azután fiatal tanítónõként, 1973-ban szedte össze a fellelhetõ dallamokat, szövegeket, szokásokat, majd elindult Gyímesbe, ahol még élõben láthatta a pásztorjátékot.

A szerzõ e kötetében naplói segítségével a hatvanas-hetvenes években Moldvába tett utazásait eleveníti fel. A fotók a mûben szereplõ személyeket ábrázolják.

"Ezerkilencszázhatvankilencben, az MTA Néprajzi Kutató Csoportja megbízásából utaztam elõször Moldvába, hogy adatokat gyûjtsek a készülõ Magyar Néprajzi Atlasz számára, Magyarfaluban, Lészpeden és Szabófalván. [...] Egész életemre elköteleztem magamat a moldvai csángómagyarok ügye mellett. Könyvemben, a hatvanas-hetvenes években tett moldvai utazásaim élményeit elevenítettem fel naplóim segítségével. Szólok moldvai barátaim késõbbi sorsáról és a 89-es romániai változások utáni találkozásaimról, a napjainkban zajló, reménykeltõ eseményekrõl."

„Interjúkötetünkben tíz csodálatos, bátor asszony életútját követheti
végig az olvasó, a születésüktõl kezdve napjainkig. Valamennyien kortársaink, közvetve vagy közvetlenül részesei, szenvedõ
alanyai voltak a 20. századi történelem szörnyû viszontagságainak.
Átélték az I. világháború következményeit, Trianont, a II. világháború
borzalmait, vagy 1956 magyar sorstragédiáját. [...]

Ez a könyv azoknak segít, akik kedvet éreznek magukban arra, hogy bőrből tarsolyt, pénz- és levéltárcát, övet vagy táskát készítsenek. [...] Sikerünk záloga lehet az is, hogy kit választunk tanítónak. Biztosíthatjuk az olvasót: Lukovszky Ilonában, illetve könyvében jó mesterre talált!

Figyelem! A kötetre jelenleg nem érvényes az állandó 20% kedvezmény!

2003-ban a Magyar Rádió legsikeresebb kiadványa volt a Magyar harangok címû kötet.

Ezúttal a Magyar Rádió és a Fekete Sas Kiadó közös kiadásában jelenik meg a „folytatás”: ismét száz déli harangszó elmondott szövege olvasható és – a CD mellékletek jóvoltából – hallható is az ajándéknak is kiválóan alkalmas, új arculatot kapott könyvben. Ezúttal ugyanis nemcsak a templomok külső képét, hanem a templom-belsőket is bemutatják Schaffer László briliáns fotói.

A kötetre nem érvényes az állandó 20%-os kedvezmény!

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben; ti akik zokogó hegedûiteket annyi századon át hûségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és bánatával, minden örömével és dicsõségével: ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben is megörökítsenek benneteket és kedveseinek legszebb emlékei küzt érizzen meg a magyar. Budapesten, 1896. április 20-án. Báró Splény Blaha Lujza.”

Markó Miklós (1865-1933), a Rózsnyón született zenekritikus és újságíró 1896-ban megjelent mûvének hasonmás kiadását nyújtja át a Kiadó az Olvasónak. A cigányprímások Góthai Almanachjának is tekinthetõ e kiadvány, melyben a nagy zenészdinasztiák története pontos adatokkal ellátott, olvasmányosan megírt története(i) olvasható(k). [...]

A kötettel kapcsolatosan, Fazakas Istvánnal készített interjú meghallgatásához kattintson ide! Elhangzott: Kossuth Rádió, Cigányfélóra címû mûsor, 2006. szeptember 15. (A riport meghallgatásához RealPlayer lejátszó szükséges.)

Az 1930-as évekig a pest-budai utcakép általánosan ismert és kedvelt figurája volt a kintornás. [...] A gazdagon illusztrált könyv Magyarországon elõször foglalja össze a kézhajtású és az automata zenegépek fejlõdéstörténetét, és enged bepillantást egy letûnt mesterség mûhelytitkaiba, mûvelõinek életébe.

Verklis honlap

Kerekes Tamás írása a kötetrõl:

A Nolblog-on A Digitoll.hu honlapon A Vajdaság Portál honlapján Vitrus.hu oldalon Halfirka.hu honlapon

Ez a könyv az első, amelyik összefoglalóan tárgyalja a zsidó temetők gazdag szimbólumrendszerét. A hazai, németországi és lengyelországi fotókkal (a szerző csodálatos művei) gazdagon illusztrált, olvasmányos kötetet részletes szómagyarázat zárja. A szerző briliáns fotós és jó tollú író.

A kártya néha (hol igen egyszerû, hol igen intellektuális) játék, néha vérre menõ harc. Másként játsszák, mások a szabályok, más a vélekedés róla a különféle vallású településeken, más a „dzsumbujban”. Vasvári Zoltán olvasmányos stílusban íródott és képanyagát tekintve vonzó könyve a magyar kártyakultúra tudományos igénnyel megírt összefoglalása. Külön érdekessége a kötetnek, hogy önálló fejezetet szán az „itt a piros, hol a piros” néven elhíresült szerencsejátéknak, valamint szól a cigánykártyából és tarot-ból mondott jövendölés technikájáról s pszichológiai aspektusairól.
E gazdagon illusztrált, a szakirodalmat és a szerzõ saját gyûjtéseit összefoglaló mû feltárja a kártyajáték mibenlétét, fontos mûvelõdéstörténeti ismereteket nyújt, s magukat a játékot ûzõket is hasznos tapasztalatokhoz juttatja. Miként haszonnal forgathatják a kutatók, a pedagógusok, a történelemoktatás szakemberei, a szakmai munkaközösségek tagja is.

Ez a könyv a fõváros sajátos históriáját vázolja fel a nyelvészet eszközével.

Mivel anyagát a fattyúnyelvbõl, a szlengbõl meríti, a kirajzolódó képbõl a 19-20 század fordulójának és a 20. század elsõ felének nem hivatalos Budapest-történetével ismerkedhet meg az olvasó.