Szépirodalom

Az én-elbeszélõ éjjeliõr sajátos perspektívából láttatja s pellengérezi ki korának, a 18-19. század fordulójának világát. A Shakespeare-i világszínpad egy marionettszínház madzagon rángatott bohózatává és groteszk tragédiájává torzul.

Bródy Sándor hihetetlenül gazdag, mára részben, nagyobb részben elfeledett életmûvének kis gyöngyszeme e kötet. A Jegyzetek a szerelemrõl mintegy évszázados álmából ébred most föl, példázva a 20. század elejének maradandó emberi-mûvészi értékeinek idõszerûségét...

Az elbeszélések – jól lehet nem a szó szoros értelmében “ciklus”, - de rímelnek egymásra, s ily módon valamiféle kulcs-regényként olvasható mû keletkezett.Valami “Nyugat”-os szellem van bennük, amivel atmoszférát képesek teremteni.

Csokonai Attila alapvetõen intellektuális költészete, öntörvényû, hiteles versvilága könnyed, természetes, rezignált, (ön)ironikus - második kötetében is.

A szerzõ négy hosszabb elbeszélést tartalmazó kötetében a jelen nagyvárosának világa jelenik meg, a gátlástalanul terjeszkedõ mohóság és a kiszolgáltatottság iszonyú ellentéte.

Alig akad olvasó, aki ne ismerné Del Medico Imre („a hivatásos olvasói levelezõ”) nevét.
Most, önéletrajzában felfedezhetjük az irónikus-önirónikus szépírót, aki életét elbeszélve sallangtalanul mesél, és saját életén, sorsán keresztül megérteti, mi a citoyenség, érzékelteti: az õ nem mindennapi élete egyben tipikus is. Az elsõ háború utáni, illetve a két világháború közti Magyarország mikro-történelmét ismerhetjük meg az író elegáns, frappáns memoárjából.

Dicsõ Zsolt 1956 szeptember 24-én született Szekszárdon. Alapítószerkesztõje a Pad címû folyóiratnak s elnöke a hasonnevû Irodalmi, Mûvészeti és Kulturális Egyesületnek.
1974-ben Komjáthi Tamással, Gazsó Istvánnal és Zsoldos Ákossal megalapítja a Mosolygó Kaptafa Hangászkar nevû legendás együttest.
Négy éve szervezi az esztergomi Fesztergom Fesztivál irodalmi rendezvényeit Jankovics Zoltánnal és Gulya Istvánnal. Hét éve a Szekszárdi Hajléktalan Gondozási Központ munkatársa.
Eddig három kötete jelent meg. (A rózsaszínû lórúgás, 1992; A dolgok mindig másokkal történnek, 1995; DéBéla késni indul, 2000)

Ír, fest, zenél. Szabadidejében, ami ha van nincs, szeret, olvas, beszélget, alkot és kerékpárral rohan szerte Szekszárdon, késni.

Derûs, szórakoztató könyv Dr. Szántó Andrea, jelenleg Angliában élõ orvosnõ, családanya írása.
Egy kis hétköznapi Britannia, egy vidám család, s sok nagyon okos tanács az étkezésre, a mozgásra,
az egészséges életmódra „vonatkozóan”. A huncutul olvasmányos könyvet futás, kocogás közben
ugyan nem, de másutt, bármikor, bárhol lehet olvasni. Például. tömegközlekedési jármûveken,
nyaraláskor, otthon akár szakácskönyvént, és kétségbeesett szülök nevelés-tanácsadóként is
forgathatják.
S tartsuk szem elõtt, használjuk szlogengént a könyv címét:
Csak semmi komoly.

24 kortárs író, költõ változatos mûfajú írásainak gyûjteménye tanúskodik arról, hogy Babits Mihály, “a hegyi költõ”, “ a leghívebb mester”, a “próféta” – és még idézhetnénk emlékkönyv jelzõit – inspiráló erõ, játékra, dialógusra ösztönzõ társ a kései kollegák számára is.

A több mûfajban alkotó Fábri Péter kisregénye különös hangulatú szerelmi történet.

Mindig le kellett késni az utolsó buszt, Hamupipõke sosem jutott haza a bálból, ahhoz túl részegítõ volt minden éjszaka, hogy a herceg halálra rémíthesse. Nem volt soha üveghintó, sem táltos paripák, valahogyan tündérkeresztanyákból is mindig kevesebb volt a kelleténél, akik tökbõl és patkányokból mesét varázsoltak volna.

A Takarodó címû részben, Futaky János visszaemlékezéseibõl, katonatiszti pályafutásán keresztül megismerkedhetünk a múlt század eleji, katonai karrier tipikus példájával. [...] Lánya, Futaky Hajna a Távol mégis közel címû írásában, a katonacsaládba született lánygyermek, és civil szempontjából meséli el, milyen volt egy katonacsalád élete.

Egészen bizonyos, hogy Füst Milán életművének szinte legfontosabb része: a költészete, mely mára a magyar irodalom szerves, meghatározó részévé vált: mind az irodalomtörténet, mint az olvasók szemében. Ezúttal Füst Milán összes verseinek eddigi legteljesebb kiadását adjuk közre. A Mester minden életében nyomtatásban megjelent költeménye megtalálható itt, mellettük a kéziratban maradt, befejezett versekből is bő válogatást adunk. A jegyzetekből megismerheti a könyv forgatója a Füst Milán életében megjelent verseskötetek eredeti fölépítését és képet kaphat a költemények időrendiségéről is. A költői ihlet, az ouvre alakulásának szempontjából mindegyik olvasat érvényes, tehát olyan pluszt ad, amiről egyelőre még nem igazít el az örvendetesen gyarapodó Füst-szakirodalom.

Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétõl a világirodalom megfejthetetlen titkú mûvei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerzõ e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követõen húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerõ fogadtatásra talált.
A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nõvel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be.
A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy „egy nap, verõfényes idõben megint csak fel fog tûnni valahol, egy névtelen utcában, valami sarkon… S hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap. A lelkemet teszem rá, hogy így lesz. Különben minek élni?”
Az új kiadást a könyv iránt állandóan fennálló, de mostanság - fõként az internetes oldalaknak, közösségi portáloknak köszönhetõen - különösen növekvõ érdeklõdés tette szükségessé.

A Füst Milán életmû-sorozat folytatásaként megjelenõ regény egyszerre régi és új mû, vélhetõleg egy 1925-ös kezdemény kibõvítése. Az író áttételesen jeleníti meg a mûvésszé válás küzdelmeit...

„Egy marék bolondság” – írta mûve alcíméül Füst Milán a kéziratra. S
voltaképpen valóban, nem más ez az abszurd-groteszk történet a cirkusz
világából a világ cirkuszába vettetett bohócról, aki elindul, hogy
csodálatos kalandok során dicsõséget szerezve elnyerhesse a kígyónõ,
Anglája Szûz kezét.
Ám mivel Füst Milántól való, „a bolondság” egyúttal filozofikus mesévé
is válik.
„E kis könyvben fejetetején áll a világ, s aki kedvét akarja lelni
benne, annak is a fejetetejére kell állnia” – vezet be minket Goldnágel
Efráim, a sanda bohóc világába a szerzõ. – „Vagyis: e kis könyv
szereplõi fajankók. S amit végbevisznek: bakugrások. S mikor
közrebocsátom, az a reménység vezet, hogy nyilván kívülem is akadnak
olyanok, akik a fajankók képtelenségein mulatni tudnak és különösen
akkor, ha képesség rejlik mögötte.”
Az életmû-sorozat e rendkívüli darabja Szûcs Édua rá-érzõ rajzaival
kerül most az olvasók elé.

1934-ben jelent meg Szántóné Kaszab Ilona Szavak az árnyékomhoz címû verseskötete, amely friss látásmódjával nagy feltûnést keltett a hozzáértõk között.

Az immár klasszikussá vált Füst Milán-i életmû kisregényeit gyûjtjük össze egy páros kötetbe.
I. kötet: Nevetõk, Az aranytál, Szakadék, Amine emlékezete, Mit tudom én
II. kötet: Pilli története, Õszi vadászat, Egy magány története, Szívek a hínárban

A Füst Milán életmûsorozat következõ darabja a költõ átültetéseit tartalmazza. Mind a mûvekbõl, mind a dokumentumokból, valamint Szilágyi Judit kísérõ írásából is a költõ egyedi mûfordítás-elméletét ismerheti meg az olvasó.